Erről a témáról már korábban írtam [azt a bejegyzést ide kattintva elolvashatjátok]. Ugyanezt nem fogom leírni, így ha valakinek homályos lenne a téma, legyen szíves előbb azt elolvasni, mivel csak kiegészítem.
Az utóbbi időben szokásává vált, hogy minden órán másra tanul. Hálózati ismereteken törire, törin matekot másol, szoftverfejlesztésen németre ír puskát, németen pedig magyarra tanul. Ha pedig épp nincs semmi, amire tudna tanulni, a telefonját nyomkodja, és Én kicsi Tescommal játszik. Érett, 18 éves férfiúval van dolgunk! 
Az mit sem változott, hogy hiába nem akarok mellette ülni, mindig sikerül úgy összehozni, hogy mellém üljön. Ha lebeszélem valakivel, hogy beül mellém, bármit teszünk, ő mindig előbb van bent. Egy ideje olyan helyre ülök, ahol csak egy szék van, hátha... nem, ez sem akadály neki, hoz széket máshonnan. 
Azt már megtanulta, hogy tőlem nem kéri el a jegyzetet, mert úgyis elküldöm a f*szba, most kéri mástól. De ő az utolsó reménye, és ő sem fogja bírni örökké. Na de múltkor szokásos hálózati óránk volt:  a tanár a tanári asztalnál, én a 3. sorban ülök, ő mellettem. Én figyelnék a tanárra, előtte ott a töri könyv, a német, és a telefonja. Ezzel már nem is törődök. Probléma a következő: kértem, ha már ennyire látványosan telibeszarja az órát, legalább ne beszéljen hozzám, mert én figyelni szeretnék. A tanárnak pedig alapból nagyon halk a hangja, szóval azért teljesen rá kell koncentrálni, hogy értsem, mit mond. De drága osztálytársam csakazértis folyamatosan dumál hozzám. Ha holnap is ez lesz, nem várom meg a kicsöngetést, egész egyszerűen felállok, és elülök mellőle. Bár lehet, hogy kezdhetném az óra elején is ezzel...

Most pedig vázolnám a múlthetem. 
Körülbelül 3 héttel ezelőtt írtam dolgozatot adatbázis- és szoftverfejlesztésből (továbbiakban csak ABSZ) dolgozatot írtam. Három másik osztálytársam mellett ő is segített a válaszokban - nem kértem! -, és miután befejeztem a dolgozatot, ő írt egy szerződést, ami kimondja, hogy a következő dolgozatban ebből a tárgyból én segítek neki. Eszem mint a borotva, aláírtam "Pocahontas" névvel. Így nem érvényes (köszi az ötletet, Ostwind 2!). 
Csütörtökön ABSZ után mondta a tanár, hogy tanuljuk meg az elmúlt 3 óra anyagát (HTML). Enyhe utalás volt arra, hogy pénteken valószínűleg íratni fog. 
Pénteken, óra előtt elővettem a füzetem, hogy átnézzem. "Miért tanulod, írunk?" - érkezett tőle a kérdés. "Ha nem a k*rva telefonod nyomkodtad volna tegnap, most tudnád." Igen, írtunk. Mikor ezt óra elején közölte a tanárnő, ő rögtön kezdett könyörögni, hogy segítsek neki, mert ő nem tud semmit. Én pedig kifakadtam: felvilágosítottam, picit több indulattal a hangomban, hogy rohadtul elfelejtheti, hogy segíteni fogok, mert ezt nem érteni kell, csak megtanulni, és tegnap mondta is a tanárnő, hogy ő a helyünkben megtanulná. Elmondtam neki, hogy ha nem abból állna a 45 perces óra, hogy hisztizik, hogy ő ezt nem tudja, nem érti, nem érdekli, meg fog bukni érettségin, nem a telefont nyomkodná, nem más tantárgyra készülne, akkor tudná. Sőt, még az se kéne, hogy jegyzeteljen, elég lenne, ha kussban ülne, és a tanárra figyelne, már akkor is ragadna rá annyi, hogy egy kettest összehozzon. 

Hihetetlen, milyen hülye. Sőt, nem is hülye, mert nagyon okos lenne, ha nem szarná telibe az egész sulit. Vagy 10 perccel többet fordítana a tantárgyakra. Példának okáért felhoznám a múltkori biosz dogánkat. Tápcsatorna, kiválasztás... Az ábrán egy emberi test látható, benne a vesékkel, a húgyvezetékekkel, a húgyhólyaggal, illetve a húgycsővel. Semmi más belső szerv nem volt a képen. Nagyon okos osztálytársam pedig odaírta a vesékhez, hogy az bizony a húgyhólyag. Aztán kihúzta, és átírta gyomorra. Rly? Vagy csak én gondolom úgy, hogy az egyik legalapabb dolog tudni, hogy egy embernek egy gyomra van, nem pedig kettő? Csak én reagálom túl, mert nekem fontos a biosz, meg ezzel akarok tovább menni? Hát, kétlem. Még a 12 éves húgom is tisztában van vele, hogy gyomorból (és húgyhólyagból is) csak egy van... 

Ó, és akkor ő még színművészetire akar tovább menni. 12 éve színjátszós, de 11-et letagadhatna. 400 pont kell neki (legalábbis tavaly annyi volt a ponthatár színművésznek). És nem tudom, mit gondol. Hogy a két szép szeméért befog jutni? Mert hogy a tudásáért nem, az biztos... Február elején írta, hogy most tanulni fog törire (akkor kapott egy 1-est), és következő órán javít. Nos, azóta gazdagotott két egyessel, javításnak nyoma sincs. Meg hogy ő most mindent megfog tenni azért, hogy jobb legyen, mert kellenek neki a pontok, és szeretne év végén legalább egy 4-es átlagot. Haha, sok sikert hozzá, azóta eltelt egy hónap, és csak rontott mindenből. De lehet nekem van más elképzelésem a "mindent megteszek, hogy javítsak" dologról :D. 
Az én kiszemelt egyetememre tavaly 328 volt a ponthatár,  ami azért jelentősen kevesebb, mint neki a 400, az átlagom is sokkal jobb, mint neki (írhattam volna azt is, hogy okosabb vagyok, de az nagyon egoistán hangzott volna...), mégis rendesen félek, hogy nem fognak felvenni, pedig a Kaposvári Egyetem nagyon nagy álmom. 

A múlt hetem egy kissé kaotikus volt. Kezdve azzal, hogy csütörtökön szépen bekevertem magamnak a szart, mikor rákérdeztem ofőnél, hogy az igazgatónő beszélt-e vele, mert azt mondta fog. Neki is elmondtam mi problémám a tanárnővel, viszont nyugtatás és bátorítás helyett csak lecseszést kaptam tőle. Mert mit képzelek én, hogy ilyen semmiség miatt igazgatóhoz rohangálok. Bocs. Mindenesetre mondta, hogy majd beszél a tanárnővel. Következő órán teljesen más volt a tanárnő, nagyon odafigyelt a fiúkra, ki jegyzetel, ki telefonozik, stb, és beígért egy órai munka egyest is annak, aki nem jegyzetel. Nap végére meg is bántam, hogy beszéltem erről az ofővel...
Kedden pedig kértem az ofőt, hogy ha eddig nem beszélt a tanárnővel, ezután se tegye, mert úgy látom, pozitív változás van az ügyben. Hétfőn például tényleg beírta az órai munka egyest azoknak, akik nem jegyzeteltek. Mikor a fiúk értetlenkedve kérdezték, hogy miért kell jegyzetelni, ha tudják, azt kapták válasznak: "mert én ezt mondtam, nekem meg a főnököm mondta." óó :). Szóval kértem az ofőt, hogy inkább ne beszéljen vele, szerencsére még időben, mert nem szólt neki. Viszont azért elmondta, hogy ha megint gond lenne a tanárnővel, nyugodtan szóljak neki, mert segít. Gondoltam is magamban szépeket, nyilván, valószínűnek tartom, hogy majd pont az ofőhöz fogok rohanni ha gondom lesz vele, mikor előző alkalommal is lecseszést kaptam tőle, mert ez semmiség, és szarjam le. 
A héten pedig a tanárnőtől kaptam egy órai munka ötöst informatikából, és egy házimra egy 4-est. Ez nem az a házi, amire azt mondta, hgoy nem akar igazságtalan lenni, de négyes... és szerintem ez pont nem 4-es szinten volt. Én magamnak 2-est 3-ast adtam volna... viszont nem akarok előre inni a medve bőrére, lehet, csak elkapta a pillanatnyi elmezavar...

Na és akkor jövő héten félévzárás. Amennyire rástresszeltem, annyira nyugodt vagyok most. Tényleg sokkal másabb a lelkem békéje így, hogy nem szopat a tanárnő. Bioszból kedden sikeresen írtam egy újabb ötöst, tesiből is felhoztam magam négy egészre, matekból is esélyes a négyesem, a fizika házidolim is ötös lett, és akkor ott van még a fent említett két jegy is szakmaiból. Már csak szakmaira kell tanulnom, nyelvtanból pénteken írunk, de mondta a tancinéni, hogy ha 4-est írok, akkor is ad dicséretet, szóval különösebben nem stresszelek rá, nem nagy anyag, intertextualitás. Ma meg írtam egy ritka fos német dogát, 3 feladatból kettőt tök üresen hagytam, kedvem sem volt gondolkodni, nem motivált különösebben semmi, tudtam, hogy esélyem sincs ötösre írni, így a 4.5-ömből nem lesz ötös, mindegy, hogy négyest vagy egyest írok. 

Van egy osztálytársam, aki mindig tanul a dolgozatokra, mégis tök hülye. Lényegében ennyit kell róla tudni. Nagyon elhiszi a legtöbb órán, hogy ő igazi badboy, mert nem érdekli a tananyag, inkább beszélget a padtársával, vagy a telefonját nyomkodja, mondván az óra unalmas, meg unatkozik, stb. Aztán dolgozat előtt két nappal általában jelentkezik nálam, hogy küldjem már át neki az anyagot. Ma is ez történt. Hát, várhatja, hogy átküldjem. Ha órán játssza a nagyon laza csávót, akit nem érdekel az óra, akkor dolgozat előtt két nappal se érdekelje; csinálja úgy, mint a többi - ne figyeljen órán, aztán dolgozat előtt fényképezze le valakinek a füzetét, amiből kipuskázza. De nekem ne kaparjon itt a jegyzetemért.... nem csak 1-2 alkalommal csinálta ezt, minden egyes biosz-szakmai-német dolgozatnál ez van. Teljesen más a helyzet akkor, ha bukásra áll és sürgős neki a jó jegy, vagy ha csak néhanapján csinálná ezt. Másnak speciel gond nélkül adnám oda a jegyzetet, de neki már rohadtul nincs kedvem odaadni. 
Alapjában véve nem vagyok egy köcsög gyerek, aki sajnálná mástól a jó jegyet, vagy annak örül, ha más szar dogát ír, sőt, ha tehetem, segítek, de ez már kihozott a sodromból.
Kedd, szakmai óra. Én jegyzetelek, ő folyamat beszél hozzám, hogy mennyire unja, és még hány perc van csengetésig. Én meg egész órán csak azt hajtogatom, hogy "Kuss. Kuss. Hallgass már el. Csend. Kuss már!" Ő persze nem jegyzetel semmit, mondván abból, amit a tanár mond, semmit nem tud leírni, meg nem is érdekli, meg unalmas. Óra után meg jön hozzám, hogy adjam már oda a füzetem, hogy bemásolja... ki vagyok én, hogy más helyett írjak?! Nyilván ha ő is jegyzetelne, lekötné magát, és nem unatkozna.
Csütörtök, másik szakmai. A tanárral, akit nem bírok. Meg ő sem engem. Ugyebár síri csendben végigülném az órát, és jegyzetelnék, hogy véletlenül se köthessen belém, de drága osztálytársam ugyanazt csinálja: hány perc múlva csöngetnek, meddig tart az óra, meghalunk, unatkozok, nem érdekel. Én pedig csak azt, amit kedden: XY, Kuss! Vagy inkább nem is reagálok rá semmit, csak néha egy-egy "ühüm"-öt. 
Jogos lehet a kérdés, akkor miért nem ülök el mellőle? Hát, mert nincs hely máshol. Éljenek a kis termek, és a nagy létszámú csoportok. Többször is lebeszéltem már egy osztálytársammal, hogy megmenti az idegsejtjeimet, és beül mellém, de a fent említett osztálytárs valahogy mindig előbb ér be a terembe, mint az, akivel lebeszélem. 

Szóval most gondoljatok rólam, amit akartok, pont nem fogom neki megadni sem azt, amiből kedden a bioszt írjuk, sem a német anyagot. Talán figyelni kellene órán, vagy ha tényleg telibeszarja az anyagot, akkor nem előtte két nappal kuncsorogni jegyzetért...